Hírek




?


Mobirise

Újévi miserend

Mobirise

Karácsonyi miserend

Mobirise

Káplánt kapott egyházközségünk

2020. november 29-i hatállyal, dr. Bábel Balázs érsek atya Soltra helyezte Tápai Péter atyát, így közel ötven év utána újra van segédlelkésze Soltnak.
A káplánt a püspök nevezi ki az adott plébániára, hogy segítse a plébános munkáját. Mivel a plébános a felelős vezető, ezért a káplán vele összhangban kell, hogy működjön. Segíti a plébánost, igyekszik szolgálata által előmozdítani Krisztus ügyét az adott közösségben. Mivel a káplánok általában fiatalabbak, s mivel ők a plébánost segítik, de nem ők a plébánia felelős vezetői, ezért gyakrabban helyezik át őket, hogy így minél több plébánosi modellt láthassanak, közösségben gyűjthessenek tapasztalatot, s ha már kellően felkészültek, maguk is plébánossá legyenek valahol.
Péter atyáról bővebben a Plébánosok menüpontban olvashatnak.

Mobirise

Elkezdődött a farsangi időszak

Az esztendő vízkereszttől hamvazószerdáig terjedő, váltakozó hosszúságú része, idén január 6 és február 17 közötti időszak. Már a középkorban a zajos mulatság, lakodalom ideje. Magyarországon a középkorban-ban honosodott meg, s a karácsonyi ünnepkör után szokásokban a leggazdagabb időszakok közé tartozik.
A vízkeresztet követő első hétfőnek regelő hétfő a hajdani neve, ami bizonyosan magába foglalta a nagy ivás, lakomázás, áldomás értelmét, de ezen túlmenően valószínűleg utal a szerencsés évkezdésre, a termékenységet, a boldogságot biztosító szerencsekívánatokra is, akárcsak a Nyugat-magyarországi regölés. A vízkeresztet követő vasárnapokat az Érdy-kódex első, másod, harmad, negyed, ötöd, hatod menyegzős vasárnapnak nevezi, vagyis amikor az Egyház nem tiltja a menyegzőt, amit természetesen nem ezeken az Úrnak szentelt vasárnapokon tartottak, de a szószékről ilyenkor hirdette ki a pap a házasulandókat. Ennek maradványa, hogy a szegedi, továbbá a kalocsai nép hagyományosan elsőtől ötödikig számlálja a vasárnapokat. Az utolsó a farsangvasárnap, a húshagyóvasárnap. Katolikus parasztságunk egészen a legújabb időkig szinte csak hétfői és szerdai napokon lakodalmazott. A keddet általában szerencsétlen napnak tartotta, csütörtökön a péntekre készülődés miatt nem illett hangosan mulatozni, a szombati lakodalom akadályozta volna a híveket a vasárnapi misehallgatásban. Ezért emlegette a szegedi nép még a 20. század elején is a farsang hétfőit és szerdáit így: első hetfe, második hetfe, harmadik hetfe, utolsó hetfe, ill. első, második, harmadik szerda, húshagyó előtt pedig utolsó szerda. Ez a megkülönböztetés még föltétlenül a második középkorra megy vissza, és arra is jó volt, hogy egy atyafiságon belül ne essék ugyanarra a napra két lakodalom. - Bár a farsangot inkább a profán hagyományok jellemzik, erre az időre esik több egyházi ünnep és szentelmény (Szent Balázs → balázsáldás, Szent Dorottya → Gyertyaszentelő Boldogasszony napja stb.) - A farsang utolsó 3 vasárnapja hetvenedvasárnap, hatvanadvasárnap, ötvenedvasárnap, ill. a közbeeső harmadfél hét a böjtelő. Néhol, különösen a magyar nyelvterület Keleti és Északi vidékein a farsang határa átnyúlik a csonkahétre (hamvazószerda hete), a hamvazószerdát követő napon, kövér csütörtökön/torkos csütörtökön a böjtöt egy napra fölfüggesztik, hogy a farsangi maradékot elfogyasszák. (Forrás: Magyar Katolikus Lexikon)

Created with Mobirise - Details here